Az elõzõ bejegyzésben beszámoltam róla, hogy egy bátor csapat díjat alapított magának „Bátorság az egyházért” emlékérem formájában. Az egyház kis e-vel, és nem naggyal, mint ahogy azt ott írtam eredetileg, de már kijavítottam.

Szóval ez a kis keresztény közösség megjutalmazta saját bátorságát, amiért egy egyházellenes kormány alatt az egyházellenes közvéleményt is kihasználva és gerjesztve elhallgatott nevû tagjai által feljelentéssorozattal bombázta a hatóságokat a pécsi püspök és környezete ellen. Hogy miért most került sor a kitüntetésre? Hát azért mert ez a legbátrabb idõpont. Még csak gyanúsított sincs az évek óta húzódó ügyben. Márpedig tudjuk, jogilag csak akkor bûnös valaki, ha jogerõsen elítélték. Így aztán a gyávák szemében ez amolyan medve bõre, amire elõre isznak. De csak a gyávák, mint én, vélik annak.

Mert hát az ügy kezd lecsengeni a sajtóban. Pár hónapja, amikor a csend kezdett beállni, elõkapták a bólyi plébánost. Õ is a pécsi egyházmegye papja, és éppen pedofil képeket vélt valaki találni a plébánia számítógépén. Aztán kiderült, nem a plébános töltött le tiltott tartalmakat a NET-rõl, de arról már a bátor média nem számolt be. Pedig egy mégbátrabb, sõt Magyarország legbátrabb blogja már meg is húzta az egyenes vonalat Mayer Mihály, Wolf Gyula, a bólyi plébános, sõt a nemrég más szolgálati helyre távozó nuncius között. De hát ez az ország legbátrabb w betûs blogja az én gyáva gyomromban csak hányingert kelt, úgyhogy térjünk vissza csak a Egyházfórum körüli bátorsághoz.

Leszek most olyan gyáva, hogy ezeket a bátrakat nevükön nevezem. Elvégre a Mayer Mihály nevet leírta, és nem járja, hogy csak õt nevezzem meg. Még a végén bátornak tûnök. Tehát a nevek:

Wildmann János, az Egyházfórum gazdája

Csizmadia Zoltán, az egyik, és

Uzsalyné Pécsi Rita a másik kitüntetett.

Elnézést, az utolsó nevet gyávaságból rosszul írtam. Helyesen Uzsalyné Dr. Pécsi Rita. Na, így mindjárt más.

Micsoda gyávaság lenne tõlem, ha egy-két dolgot meg is írnék róluk! Hû!!! De ennyire gyáva nem lehetek.