HTML

HÖKKENTÕ

Friss topikok

  • SA: Nem akartam senkit se megbántani a Boniemmel kapcsolatban, de azért ha belegondolunk van egy nagy ... (2014.02.06. 18:43)
  • Ferenczy Gergely: Szia SA. Szükségem lenne a segítségedre; összehasonlítás, nép?dalok. Egy emailcímen megosztanám a ... (2014.01.06. 17:26)
  • Christsfollowers: Nos, én közzé tettem ezt a cikket a honlapomon majd megosztottam a facebook oldalamon. Az eredmény... (2013.10.06. 21:24)
  • Ferenczy Gergely: Kedves SA! Szívesen. Most látom hogy reagáltál a hozzászólásra... kicsit nehézkes így a gondolatcs... (2013.09.25. 09:51)
  • skyppy: :-) SA Kellemes Húsvéti Ünnepeket neked is:-) (2013.03.31. 10:12)

Címkék

2007.07.25. 10:54 Hökkentő

 

A sorok végén Paul Simon legátókkal oldotta meg, azt a problémát, amit a pentatonizációról írtam. Egyszerűen a hétfokú dallam ötfokútól idegen hangjegyeit kihagyták, ezért nehezen lehet rá szöveget énekelni. Ez is egy érv amellett, hogy átvett dallam.

 

(Összefoglalás azoknak, akiknek nincs türelmük a sorozatot végigolvasni:

Az El condor pasa egy a XV. században Európában elterjedt tánc, a pavan perui változata. A dallama azonos egy Tinódi dallammal, aminek magyar népdal változatai is vannak. A perui dal csak annyiban tér el, amennyire a pentaton hangkészlet megköveteli, és a ritmus lágyabb lett a tánchoz igazodva.

Az ilyen összetett dallam egymástól függetlenül is keletkezhetett a világ két felén, de ennek a matematikai valószínűsége kicsi. A dallam redukciója és kultúrtörténeti okok miatt nem jöhetett a dallam Amerikából, hanem fordítva, innen juthatott oda.

Hogy kik vihették át? A XIX. század vége, XX. század eleji magyar kivándorlók nem vihették, mert akkor már ismert volt Peruban, mert Almónia Robles addigra, mint népszerű dalt dolgozta fel egy színdarab számára. Előtte viszont csak néhány kalandor és a magyar jezsuiták jártak ott a XVIII. században. Mivel a jezsuiták a zenét is felhasználták az indiánok megnyerésére, valószínűsíthető, hogy ők vitték át a dallamot.

Természetesen más megoldás is lehetséges, akár a független keletkezés is, vagy hogy Tinódihoz valahogy Amerikából jutott, de a legnagyobb valószínűsége az én feltételezésemnek van.

 

Ezzel nem azt állítom, hogy minden magyar eredetű, de ami az, arról miért tagadjuk. Sem túl sem alul nem szabad értékelni a magyarság szerepét. Egy ilyen dallam esetében pedig igazán nem jelent kultúrfölényt az átvétel, mert ez csak egy kicsiny eleme az egésznek.

 

Katints a címkére, majd az aláhúzott szövegekre, és élvezd a zenét! A lőcsei kódexből nem ezt a dallamot idéztem, ott ez nincs, az csak a pavanra illusztráció, akárcsak a videó a Kongresszusi Könyvtár anyagából.)

 

 

 

 

Szeretném kérni, hogy, ha valaki el tudja küldeni Tinódi Ti magyarok már Istent imádgyátok című énekét, vagy valamelyik azzal azonos dallamú magyar népdalt mp3-ban, akkor küldje el a hivatkozást, vagy a fájlt az educator@t-online címre! Köszönöm!

4 komment

Címkék: Condor

A bejegyzés trackback címe:

https://hokkent-o.blog.hu/api/trackback/id/tr15975810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ferenczy Gergely 2012.05.10. 11:08:04

Tisztelt SA! Az Újvilág ún. felfedezésekor a bennszülötteket keresztény hitre térítő első papok- a magyar Pálos szerzetesrend tagjai voltak. Legalább 500 fő. Majd a lakosok fellázadása, s a hódító hadsereg fellépése után ezen papok segítették az ún. klázadókat. Azt követően jezsuitákat küldtek téríteni, nem Pálosokat. (Forrás: Pálosok c. DVD) Üdv G

SA 2012.11.13. 11:22:02

Kedves Gergely! Igen, erről sok szó esik mostanában. A történet az, hogy Spanyolföldön a mór uralom alóli felszabadítás kb. olyan állapotokat idézett elő, mint Magyarországban a tatárjárás. Ott is mindenféle otthontalanná vált remete életre kényszerült kóborló alakot, akik között jámbor és rabló is akadt, próbáltak megrendszabályozni. Akkor nemcsak adminisztratív megregulázásban gondolkodtak, voltak akik összefogták ezeket az alakokat vallásos társulásokba, hogy a krisztusi alapokon szervezett élet pozitív értelmet adjon létüknek. Így jött létre egy spanyol megszentelt életet vállaló közösség nagyon hasonlóan a magyar pálosokhoz. Az akkori pápa nem szerette volna a szerzetesrendek számát kiigazodhatatlanul sokra növelni, ezért azt javasolta nekeik, ha elfogadják, csatlakozzanak a magyar Pálos rendhez. Így lettek spanyol és portugál pálosok. A nagy távolság ellenére a rend központjával a török időkig eleven kapcsolatot tartottak, több magyar szerzetes tartózkodott Spanyolországban és portugáliában, és fordítva is. A magyar központ rendszeresen vizitálta is az ottani házakat. Tehát sok magyar pálos élt Spanyolországban, nem kizárt, hogy az első térítők közt is, akik spanyol pálosok voltak, sok magyar lehetett. A magyar jezsuiták sem véletlenül kerültek Dél-Amerikába. Lehet ebben a török időkben legyengült pálosok hagyományainak folytatása. Az El condor pasa viszont inkább a jezsuita korszakban kerülhetett Latinamerikába. Ezt abból gondolom, hogy a hasonló magyar népdal stílusjegyei alapján későbbi keletkezésű. Az amerikai változat pentatoniája megtévesztő, mert ha tényleg magyar dalból lett, akkor úgy pentatonizálódott a dél-amerikai zenei ízléshez idomulva. Nem is lá pentaton, amit a magyar pentatónia többsége.

SA 2012.11.13. 11:25:02

... és köszönöm a hozzászólást! Lehet, még kérem a segítségedet Gergely, mert gyermekeim nagyon érdeklődnek a barlangászat iránt.

Ferenczy Gergely 2013.09.25. 09:51:15

Kedves SA! Szívesen. Most látom hogy reagáltál a hozzászólásra... kicsit nehézkes így a gondolatcsere. Mindenesetre, megdöbbentő a felfedezésed; a véletlen egybeeséseknek kicsi a valószínűsége; a dallamok-ütemek változatainak ugyanakkor óriási a száma, ugye. A vándormuzsikusok is, sokfelé megfordulhattak életükben a kontinensen, és hozták-vitték a jól sikerült dallamokat. Üdv G
süti beállítások módosítása