Térjünk akkor vissza a Katibimhez!

Eredetére vonatkozóan három felevés létezik:

- eredendõen török népdal

- skót dudazenébõl származik a krími háború idejébõl

- egy örmény operett részlete.

Utóbbit elég hosszan kerestem, de nem találtam. Egy anatóliai örmény zeneszerzõ, Tigrán Csukacsján 1876-ban bemutatott operettjében a Leblebiji hor hor agában állítólag benne van ez a dal. A teljes operett a párizsi örmény színház elõadásában fönn van Gariné címen a vidómegosztó oldalakon. Egy ifjú Sztambulban színészek közé akar állni, de az apja ezt megtudja és meg akarja akadályozni. Végighallgattam a párizsi elõadást, de a Kitibim dallammal nem találkoztam.

Lehet-e a Katibim eredetileg Csukacsján szerzeménye? Hasonló kérdés merült fel az El condor pasa dél-amerikai népdallal kapcsolatban. Ott is egy daljáték betétdala volt, szintén a XIX. század végén. Akkor az volt a fõ érv amellett, hogy Daniel Almonia Robles vette be a dallamot a zenemûbe és nem fordítva, hogy az annál sokkal elterjedtebb, minthogy egyetlen forrásból ilyen rövid idõ alatt a rádió és TV elõtti idõszakban elterjedjen. Ez ugyanígy igaz a Katibimre, de semmi sem zárható ki. Én amellett vagyok, hogy ha valóban belekomponálta az örmény operettbe a zeneszerzõ a dalt, azt csak feldolgozta, nem õ szerezte.

Maga az oprettrészlet tehát nincs meg, de van egy örmény nyelvû katibim a neten egy 1908-as gramofonfelvételrõl:

https://soundcloud.com/kam-ran-2/sk-dara-1908-armenian-version

Sokkal izgalmasabb lenne a Cim jandarlam kutatása. A ballada észak-kelet anatóliai eredetû, a grúz határ mellettrõl. Örmény változatot találtam, csak az annyira gagyi, hogy nem teszem fel itt. Helyette legyen itt a Dağlarda kar sesi var, ami ugyanaz a dal kicsit más, de szintén török szöveggel. Itt hó esik és semmi véres esemény, egyszerûen csak egy szerelmes dal. Dallama a Ghymes Bazsarózsája, de a szöveg inkább a Tánc a hóban számukat ihlethette:

Csak úgy pihenésül, akkor legyen nem Katibim, de maradjunk a török zenénél. Mondjuk egy kis Ghymes:

Mi is volt eddig? Keletrõl nyugatra haladva:

Suria – P. Ramlee betétdala az Ahmad Albab címû filmjébõl Malajziából

Suknó Pátár – Nazrul zenés verse Bangladesbõl

Tánc a széllel – Alif Laila szitáron zenekarával szintén Bangladesbõl

Tádzs Mohammad üzbég dala Afganisztánból

Isq kinárá – a török Katibim és perzsa-urdu feldolgozása török és pakisztáni énekesnõkkel és nemzetközi zenekarral

a török Katibim perzsa szantúron

Most ha szigorúan nyugatra haladunk, akkor egy kurd változatnak kellene következnie. Akárcsak a perzsa, ez sincs, sõt még jobban nincs, mert még csak nem is találtam semelyik másik változatnak sem kurd elõadását. Lehet, hogy tényleg nincs, de az a valószínûbb, hogy ahogy az államiság nélküli kurdokról keveset tudunk, úgy a zenéjük se jut az internetre olyan mértékben, ahogy kellene. Úgyhogy ez a poszt zene nélkül marad.

Elõször a török Sumru Ağıryürüyen énekli az eredeti török dalt törökül. Ezután a pakisztáni Zoe Viccaji adja elõ Sabir Zafir szövegét perzsa és urdu nyelven. Ennek zenei alapja is a Katibim Rohail Hyatt zenei átdolgozásában. A szöveg egy asszonyról, annak küzdelmeirõl szól, aki a túláradó szerelmében egyedül marad. Ennek ellenére ez egy vidám dal.

Nekem az egész szám olyan, mint cukormentes kóla, annyira nem ütõs, mint amennyire nemzetközi. Figyeljük csak az afrikai hangszereket!

(Nehéz tartani ezt a kelet-nyugati irányt, hisz most meg visszapottyantunk Pakisztánba.)

A perzsa Katibimet ígértem? Nincs! Van, illetve lesz örmény, arab, török, görög, albán, bolgár, macedón, szerb és bosnyák, sõt szefárd is, de perzsát nem találtam. Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs, csak én nem találtam. Kárpótlásul hallgassuk meg a török katibimet perzsa hangszeren, szantúron, perzsa elõadóval!

Ez az Ahmad Albab címû film 1968-ból. Korabeli malájziai házaspárról szól. Tekerjünk a 15. perchez! Ugye ismerõs? Mi más lenne, mint az eddigi dallam, nevezzük nevén, a Katibim. A film rendezõje, fõszereplõje és zeneszerzõje, vagyis a dalbetét szerzõje is Tan Sri Datuk Amar Dr. P. Ramlee. Talán sikerült a malajziai filmgyártás hetvenes években elhunyt nagyöregjének minden címével együtt leírni a nevét. Ez itt egyértelmûen Nazrultól lett átvéve. Mibõl gondolom? A Katibiim téma zenei refrén, közben egy más dallammal énekli szövegét maga Ramlee. Nazrulnál is hasonlóan találunk egy betétdallamot.

A dal arról szól, ami alatta a kép: napfény, vidám vízhordó lányok, mosnak, fürdenek, fiuk lányok együtt kapálnak és õrzik a kecskéket stb. A címe is Suria, azaz Napfény.

A szám, aminek zenei motívuma azonos a Boney M Raszputinjával a híres Kazi Nazrul Islam szerzeménye. Nazrul indiai mohamedán költõ volt, azaz inkább pakisztáni vagy bangladesi, ahogy ezek az államok jöttek létre egymásból egymás után. Õ volt Pakisztán Petõfije, azzal a különbséggel, hogy ott azok a forradalmi idõk száz évvel késõbb voltak.

Ez a verse is bengáli nyelven íródott. „Száraz levelek” a címadó sorakissé megtévesztõen, mert táncról, táncosnõkrõl szól. Azokat a bizonyos száraz leveleket a táncosnõ a bokájára kötözi és csillogó-villogó ruhájában járja fergeteges táncát, amit mozgalmas költõi képekkel ír le.

Názrul verseit eleve zenével írta, de többnyire nem új dallamokat szerzett, hanem más ismert melódiákat használt fel. Ez Indiában bevált szokás volt, vannak több száz szöveggel ismert vándordallamok is. Biztosan ismerte Nazrul a dallam eredetijét is, hisz az iszlám világban elterjedt volt.

A fenti videón Firoza Begum énekli Nazrul verseinek legavatottabb elõadója.

Rasputyinról nem akarok most szót ejteni, nem tudni ki is volt az irodalmi és a valódi alak nekem gyanúsan eltér egymástól. A legenda viszont elég volt a Boney M alkotónak, hogy slágert írjanak róla. Alkotóit írtam? Na jó, maradjon, végül is a gagyit is alkotják. A hetvenes években azt hittem, a Boney M-et nem lehet alulmúlni. Ma már látjuk, lehet, akár fényévekkel is.

Az együttes létének minden eleme hazugság volt. Plébekrõl mentek a koncertek. A zenekart így nem kellett utaztatni, de ami még fontosabb ok, hogy a tátogó néger táncosok nem énekeltek. A stúdióban egészen mások hangját vették fel. Amúgy német zenekar volt, de hát az amerikaias megjelenés is az üzlet része. Szövegeik ritka primitívek voltak, és nem eredetiek. Ugyanígy a dallamok is lopott töredékek.

Hogy közelebb kerüljünk a dallammotívum forrásához hallgassunk meg egy bengáli dalt. No meg azért is, hogy ebben a posztban ne csak gagyi zene legyen: