El condor pasa – a magyar eredet
A páván (rövid á-val mondjuk) egyik lehetséges képlete tehát: méltóságteljesen A főtéma, előre A főtéma hátra, B fuga forgás, B fuga forgás másik irányba. A nyolc lépés lehet négy is szekvenciánként.
Magyar páván - mint láttuk a – a lőcsei kódex Chorea ex ’A’-ja. De népdalaink közt is van erre a táncra alkalmas. Kérdés az, hogy járták-e ezt az úri táncot a parasztemberek? A Kis kacsa fürdiket említettem, bár annak hiányzik a forgósa. A Kiskece lányom már teljes, és még sok példát hozhatnánk elsősorban a „C” típusú népdalok közül, melyeket idegen eredetűnek tartanak. Gallarda tétel viszont egyikhez sincs, mivel strófikus dalként maradtak fel..
Tinódi Lantos Sbestyén címere
Az El condor pasat viszont nem ezek közt kell keresni. Szedjük le az elejéről a felütést és egy kicsit feszesebben dúdoljuk! Egy „B”, azaz újstílusú erdélyi népdal jön ki. Én két szöveggel is ismerem: Fekete tyúk fellegeli a meggyet, és Én az éjjel nem aludtam egy órát. A fúga kicsit variáltabb, szép kupulás szerkezetet ad a dallamnak. Ha a pávám lépéseit képzeljük hozzá, menni fog, de valami egész más tánc lesz. Most lenne jó, ha véletlenül egy néptáchoz értő valaki bekommentelne, hogy mi is ez. Mindenesetre nagyon szépnek tűnik a feszesebb magyar pávás tánc.
A dallam általános iskolás tananyag. Ott műdalként tanítják: jelenlegi helyemtől öt percnyire született Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról való ének históriája. Hogy Tinódi írta a népdal dallamára, vagy a históriás ének kapott népdalként szöveget – nem tudom.
Íme az első strófa:
Ti magyarok már Istent imádgyátok,
És őnéki nagy hálákat adgyatok,
Jelösben Tiszán innét kik lakosztok,
Egri vitézeknek sok jót mongyatok.
