Most azt írjam le, hogy a mai nap a mószerozásról szólt? Hogy lepattant, mint a nikkel a biciklikormányról? Meg, hogy kilép egy bank, akkor teljesen véletlen egy másik keres. Meg, hogy hogyan tud a bürokrácia szolgálat helyett koncepciózusan ártani? Meg ki a senkiházi? Meg nem a nyuszi hordja a puskát!

Az igazság az, hogy az élet nem ebben a mocskos térben zajlik. Még akkor sem, ha anélkül, hogy belemártanám a kezem, hogy ne legyen olyan, a gondviselés megvéd. Egyszerűen minden szenny visszahullik oda, idáig nem tud felérni. Egy angyal lebeg felettem és véd. És az ügyet is viszi előre, ha az jó.

Aztán azzal zárult, hogy megálltam az autómmal, és a legkellemesebb nyári levegő fújt át a ruhámon. Szétborzolta a szakállamat, simogatta a bajszom. Deszkalapos síkon álltam, kövérlevelű fák álltak ki belőle. Körben meg a hegyek: Szársomlyó, Tenkes, Zengő, Mecsek, Jakabhegy, és most nem kék, hanem zöld a Papuk Verőcétől Pozsegáig. Aztán a siklósi vár dombja zárja a kört, rajta vastagfalú kastélyával. És azok az ostobák azt hiszik, hogy a pénz mindenkit meghat?