Megjöttek az UFÓk. Három is leszállt a kertemben. Az állatok már előre jelezték. Egy tyúk kukorékolt, egy kacsa pedig megírta a vezércikket a megyei lapba. Mikor leszálltak, először vasvillát ragadtam, aztán mikor meggyőződtem, hogy csak földönkívüliek, megnyugodtam.

Egy kedves kis nagyszemű invitált be az űrjárműbe. Telepatikusan beszélgettünk. Most utólag eszembe jutott, hogy kérhettem volna tőlük kvalerint, ha már patikusok, ha tele is vannak. A szokásos dolgok (mesterségesen teherbeejtetek, majd három hónap után elvették kis ufómagzatomat) után egy jót dumcsiztunk a világ folyásáról. Nemrég még kormánypártiak voltak, de mostanában már kiábrándultak belőlük. Nem tudják kire szavazzanak legközelebb. Persze a marsbeli kormányra gondoltak.

Aztán megpróbáltak sörözni, de nem volt lyuk a szájukon. Telepatikusan káromkodtak, hogy nekik sör se jut, és elhúztak a zűrbe.