(Röptében elkaptam egy kémjelentést, ami egy ügynökséghez ment. Ugyan ugyanott, amint megtudtam Mata Hari is kémkedik, csak ő saját magának. Viszont arra kérlek, nyájas olvasó, hogy most kicsit állj le e levelibékámról, mert, ami itt következik, kémek ide, kémek oda, sokkal komolyabb, mint amivé ez a blog vált.)
Halálszonett
Asz’ongyák, kik tudnak magukra vigyázni,
hogy nemsoká végem, ha ekképpen élek.
S hát, bizony, ha néha a tükörbe nézek …
De mér’ is akarnám szenveim igázni?
A’sszem, sok galád kölök lakik itt belül,
most szétszednek végre, s legalább kiderül,
hogy mit is akartam, s hogy mennyire félek
még halálfüstöt szívni, vad szeszekben ázni.
Ormótlan testem ma sokféle kór rágja,
megértem-erjedtem, mint az óbor és a cefre,
úgyhogy, Uramisten, taposs a pedálra,
gázolj el, s főzz jófajta kisüstit belőlem,
mer’ nemigen lesz már eztán sem ínyemre
való sem mennyei birkalét sem képmutató érdem.
Tenigl-Takács László versének ELSŐKÖZLÉSE
