A katalán Sibil-la
Na, nem azt akarom itt előadni, hogy Hispániáig húzódtak az ión-görög gyarmatok, és Katalóniában is voltak Apolló szentélyek és bennük Szibillák. Bár állításommal nem lennék egyedül, mégsem erről akarok itt írni, hanem egy máig élő szokásról. Katalánföldön ugyanis az adventi és karácsonyi misék része a Szibilla ének. A Dead Can Dance videóján is a barcelonai székesegyházban énekelt változatot halljuk. A dallamot XV. századinak becsülik, szerzője ismeretlen, ahogy a szövegé is.
A katalán versek a latin szibilla énekek szabad fordításai. Valószínűleg az egész keresztény világban elterjedtek görög, latin és más nyelveken is elsősorban a Római Birodalom utódállamaiban. Jézus eljövetelét megjósoló ótestamentumi próféták mellett a Szibilla jóslatokat is, szám szerint tizenkettőt a Szentírás nem kanonizált, de ennek ellenére liturgikus célokra használt részeiként használták. Katalóniában megmaradt használatuk, ami talán nem is a szövegnek, hanem az éneknek köszönhető. Michelangelo korában még Itáliában is élő lehetett a Szibilla könyvek használata a karácsonyi szertartásrendben, erre utal a Szixtuszi kápolna mennyezetének teljes pereme a karácsonyi miseolvasmányok teljes megjelenítésével, mint próféták, Jézus ősei és a Szibillák. A születés helyét viszont a Teremtés könyvének eseményei foglalják el. Ha lesz időm, talán megfejtem, miért.
A különlegesen hajlított dallam strófikusan tér vissza a szólót éneklő nő vagy kisfiú hangján, aki a kezében a jósnő kardját tartja. Refrénszerűen válaszol a kórus, vagy orgonaszóló követi a versszakokat. A katalán változat mellett spanyolul is léteznek szibilliánák, pl. a toledói egyházmegyében.
Nem ez az egyetlen kuriózuma a hispán katolicizmusnak. A kereszténység e vidékre Észak-Afrikából érkezett, Karthágón keresztül. A Baleárokon át itáliai hatást is feltételezhetünk, talán ép a Szibilla ének is így került ide. A germán uralom alatt az egész vidék áriánus volt. Ennek maradványa a máig is gyakori Jézus keresztnév használata. Sok érdekes találgatásra is okot adtak a spanyol katolicizmus sajátosságai. A mozarab rítusú katolikus egyház, pl. Saura Slamon király asztala című filmjében csak kitalálás, ami az amúgy nem izgalmas cselekményt próbálta intellektuálisan felpörgetni. Már amennyiben fel lehet pörgetni egy sekrestyeszekrényben történő beavatási szertartást.
Először azzal a dallammal teszem ide, ami a Dead Can Dance-szével azonos, hogy Skaffinak bizonyítsam, nem az ő világzenei szerzeményük. Savallék adják elő, de ez a feirattal ellentétben nem a mallorcai, hanem a barcelonai Sibil-la.
És, hogy érezzük a Mallorcai székesegyház hangulatát, ide teszem azt is. Itt mindkét dallam, a Santa Maria del Luc-ból idelinkelt és a Barcelonai is elhangzik.
