Papanek György (1738-1802)
A Pozsony megyei Malacka közelében Kuknyón született szlovák családban, Elhatározása szerint Jezsuita szerette volna lenni. Meg is indult a rendbe lépés útján. Az élés eszû és nagy szorgalmú fiatalember a Jézus Társaság irányításával méltán válhatott volna olyan nagy tudóssá, mint rendtársai voltak, mint Sajnovics, Hell, Faludi, Pray és a többek, Sajnos ez a lehetõség Papanek számára a rend feloszlatásakor megszûnt. Épp a pécsi házban tartózkodott, skolasztikusként a gymnásiumban tanított, amikor a rossz hírt meghozták. A hirtelen talajt vesztett fiatalember egzsiztenciát keresve jelentkezett a pécsi püspöknél, aki a nagy paphiányra tekintettel befejeztette vele az egyházmegyei papneveldében a teológiát és pappá szentelte. A nagy paphiányban, ami akkor a volt hódoltsági területeket jellemezte, rövid káplánkodás után a Pécs és Mohács közti Olasz község plébánosa lett.
Olaszban a csekély számú magyar lakos mellett fõleg svábok és sokacok éltek. Utóbbiakat példaképe, a szintén pécsi jezsuita Pejacsevich után illíreknek nevezte, a szlovákkal rokon nyelvüket könnyen elsajátított, de a német nyelvvel se voltak problémái, a helyi schwobisch nyelvjárást is megtanulta. A filiákban éltek bosnyák hívei is, sõt egy kallómalomba felvidéki szlovák munkásokat szerzõdtettek. Magyarul is tudott szinte anyanyelvént használta gyerekkora óta, bár erre a nyelvre annyira már nem volt szüksége, a szláv szavakra jobban ráérzett.
Abba viszont falusi plébánosként sem nyugodott bele, hogy jezsuita példaképei után ne kezdjen tudományos munkába. Összegyûjtötte a környéken minden dûlõ és szöglet nevét, majd kiadta Geographica descriptio comitatus Baranyensis címen. A helynevek hasonlóak egy régészeti ásatáshoz. Több rétegben több korszak õsi emlékei lehetnek. És a szlovákul álmodó, a híveivel horvát nyelvjárásokban társalgó ember füle milyen rétegeket tár fel? Hát természetesen szlávokat. Szinte fáj egy magyar ember elméje, amikor triviálisan magyar neveknek ad szláv etimológiát. Pl. egy Jasika völgy nevét, amirõl már tudjuk, hogy egy József nevû családé volt a hódoltság elõtt, a szláv jezik, (nyelv) szóból eredeztette, mondván, az olyan nyelv alakú.
Én nem haragszom rá ezért. Tette a dolgát legjobb tudása szerint, és volt a legjobb tudása. Ugyanezzel, hogy a helyetimológiát szláv irányba erõltetik, százötven év múlva újra találkozunk, és sajnos máig a meghatározó irány. Ez az XX. század visszatérés Papanek tévedéseihez viszont már egy külsõ hatalomnak való magyarellenes megfelelési kényszer terméke, ahogy elõtte meg minden helynevet germán eredetûnek véltek egyesek, mert akkor más hegemónia volt az országon.
Papanek tisztelendõ is tovább gondolta a kutatási „erdményeit”. Ha a helynevek egy régebbi történelmi kör lenyomatai, akkor itt bizony szlávok éltek. És meg is van a déli illír-szlávok és az északi szlovák, morva, cseh népek közt a területi folytonosság, amit a magyarok mikor idejöttek, szétszakítottak. Keresett is helynevi kapcsolatokat, Talált is, és a számára legjobban hangzót megtette elmélete nevének. A Balkánon is és Cseh-morva földön is folyik Morva, Morava nevvû folyó. El nevezte azt az egybefõggû szláv országot Nagy Morva Birodalomnak.
Szóval történelmi alapnak egy egész birodalom megkreálásához elég a baranyai Olasz dûlõneveibõl kiindulni….
