Hihetetlen, de létezik: sterilizációs program
Egy brit szociológus, David Marsland tavaly napvilágot látott terve szerint a „nem megfelelõ” embereket sterilizálni kell. A terv kieszelõje a londoni Brunel Egyetem és buckinghami egyetem professzora. Egy rádióadásban mondta el a hallgatóknak, hogy a kábítószerfüggõk, az alkoholisták és a pszichés betegek meddõvé tétele azért fontos, mert õk késõbb erõszakosan bánnak a kiskorúakkal, illetve magukra hagyják õket.
Olyan esetekben tartja szükségesnek a beavatkozást, amikor ezek az emberek öt éven át tartó kezelés után sem szabadulnak meg ilyen jellegû gondjaiktól. Szerinte ezekben az esetekben nagyon is valószínû, hogy visszaélnek majd a felügyeletük alatt álló kiskorúakkal, ezért inkább meddõvé kell tenni õket. A rádióadásban a többi résztvevõ felháborodásának adott hangot.
A professzor nincs egyedül álláspontjával. 1997-ben az Egyesült Államokban Barbara Harris kidolgozott egy programot Project Prevention címmel. Háromszáz dollárt ajánlottak fel kábítószerfüggõknek, ha beleegyeznek meddõvé tételükbe. Honlapjukon hirdetik szolgáltatásukat, számukra gyanús embereket szólítanak meg az utcán a javaslatukkal. Egy felmérés szerint már 1253 kliensük volt, aki elfogadta ezt a lehetõséget. Természetesen erõs kritikákkal illetik a programot az Egyesült Államokban is, nemrégiben egy várandós anyákat védõ szervezet a náci tisztogatási programhoz hasonlította módszerüket.
Harris az Egyesült Királyságban is propagálja beavatkozását. Egy skót asszony nemrég perelte be, mert megszólították õt az utcán, amikor egy orvosi vizit után kilencéves kisfiával együtt távozóban volt egy kórházból.
Harrist egyáltalán nem befolyásolják az ellenvélemények, legújabb terve szerint Haitin is bevezeti a programot: „ebédjegyekért cserébe fogamzásgátló injekciót adunk a nõknek, háromhavonta” – mondta.
A szellemi fogyatékosokkal szemben is sok hasonló intézkedés kerül napvilágra. Nemrégiben Angliában derült fény egy olyan esetre, hogy a helyi hatóság meddõvé akart tetetni egy férjes asszonyt, akarata ellenére. A bíró nem adott rá engedélyt, mondván: „az eljárás komoly kétségeket vet fel abban a tekintetben, mennyire szólhat bele az állam a magánéletbe, a családi életbe”.
Ausztráliában viszont éppen az ellenkezõje történt pár hónapja: szabad kezet kapott egy család, hogy a tizenegy éves, komoly szellemi fogyatékos leányukat meddõvé tetessék. Ausztráliában külön szervezet alakult a fogyatékos nõk védelmében, mert – amint hirdetik – a fogyatékosok közül csak a nõket akarják arra kényszeríteni, hogy sterilizáltassák magukat.
Elszigetelt eseteknek tûnhetnének ezek, valójában azonban az utóbbi években egyre gyorsabban terjedõ mentalitás gyümölcsei. Jó példa erre az, hogyan reagálnak a szülõk, amikor a vizsgálaton kiderül, hogy születendõ gyermekük Down szindrómás lesz. Egy ausztráliai kutatás szerint az utóbbi tíz évben háromszorosára nõtt azoknak a nõknek a száma, akik ebben ez esetben megszakítják terhességüket.
E hozzáállás másik megnyilvánulása, hogy az emberek egyre okosabb és szebb gyermekeket szeretnének. A New-York-i Egyetem felmérése szerint a genetikai tanácsadáson részt vevõ páciensek 10-13 százaléka válogatni akar az embriók közül, magas, okos és sportos utódot szeretne. A felmérés eredménye mellett ott áll az a megállapítás is, hogy ez az arány csak azt mutatja, a résztvevõk hány százaléka vallotta be nyíltan ezt a szándékát.
Egy másik amerikai felmérés az egyetemi lapokban megjelenõ, petesejt-donort keresõ hirdetéseket vizsgálta. A hirdetések jelentõs részében az állt, hogy nagyobb összeget ajánlanak, ha az illetõtõl okos és szép utódok várhatóak, vagyis ha szalmai életrajza szerint intelligensebb, illetve vonzó megjelenésû.
Dániában a közelmúltban alakult egy szervezet Beautiful People néven. Csak szépnek tartott emberek lehetnek tagjai, ivarsejteket és petesejteket ajánlanak olyanoknak, akik az õ segítségükkel szeretnék szebb utódokat nevelni.
Az elemzés végül megállapítja: ha az emberekbõl kiveszik az emberi méltóság tisztelete, rövid út vezet az okos gyerek utáni vágytól a „nem megfelelõ” emberek meddõvé tételéig.
Magyar Kurír
