Ebben a házacskában lakom. Éjjel egyedül. Kísértettel még nem találkoztam.
Ebben a házacskában lakom. Éjjel egyedül. Kísértettel még nem találkoztam.
Még egy szerb zenetanárnõ, Bojana Nikoliæ. 1984-es születésû, tehát már egy következõ nemzedék. Nem is annyira a világzene felé kacsintgat, mint a hagyományos balkáni népzene felé. Ez a gyönyörû dal jól mutatja be ízlését és énektudását.
Az élet idomítása
Az életet úgy tekintsd, mint az óriáskígyót. Ha távol tartod magadtól, gyönyörködhetsz táncos hajladozásában és bõrének ütemes mintázatában, s gondozhatod és etetheted. Ha magadra bocsátod, rádtekeredik és nem gyönyörködsz benne többé, s nem te táplálod, hanem a húsod és véred.
Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz elõle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni tõle, még a halálba sem.
Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte: ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbûvölõ uralkodik.
Mily zene, melytõl az élet kígyója megszelídül és engedelmeskedik? amely a véges igényeket levetkõzõ, meztelen, határtalan lélekbõl árad.
Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem gyõzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed, hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak.
Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár; tevékenységed is tétlen, mint az idõjárás váltakozása.
( Weöres Sándor: A teljesség felé )
Weöres Sándor:Egysoros versek
I.
Áldott az elsõ meztelenség.
II.
Szemednek szegzett lándzsák:csillagok.
III.
A dal madárrá avat.
IV.
Isten rajtad:végtelen könny;Isten benned:végtelen mosoly.
V.
Szárnysötét.
VI.
Tojáséj
VII.
A mindenség a szemedben fészkel.
VIII.
Tetteid medre:életed.
IX.
Húsvetés csontaratás.
X.
Liliomszörny.
XI.
Csak kerete vagy magadnak.
XII.
Szõnyegevõ sötétség.
XIII.
Õrült minden fûszál.
XIV.
A világ Isten szakálla.
XV.
A szépséget férgek viselik,a jóságot férgek ismerik,az igazságot férgek etetik.
XVI.
Vajudik a sírásó felesége.
XVII.
Remetebál.
XVIII.
Jasoni szántás az ürességben.
XIX.
Hiány teste,árnyék.
XX.
A múlt a jelen alakja;a jövõ a jelen illata.
XXI.
Sugárpehely.
XXII.
Koldus:akinek van valamije.
XXIII.
Az eleven mind víztõl részeg.
XXIV.
A termékenység meddõ.
XXV.
Lábunkat vinni.
XXVI.
Koporsót faragsz magadból.
XXVII.
A dolgok árnyéka halhatatlan.
XXVIII.
Istent látjuk,mint saját szemünket.
XXIX.
Fény a lámpában,lámpa a fényben.
XXX.
Tigrissel alszunk.
XXXI.
Királyország.
XXXII.
A bolond a saját fejével,a bölcs a te fejeddel ítél rólad.
XXXIII.
Igazán jóllakni az ebéd emlékével lehet.
Ezt a kis részletet az IWIW kezdõlapjáról másoltam ki. Tizenkét perces szerelem. És közben még iwiwezésre is jutott idõ.
Lehet, én még egy másik világ atavisztikus maradványa vagyok, de nálam csak akkor van értelme, ha évtizedekig, sõt örökké tart....
Van egy szívderítõbb témám, mint az elõzõ bejegyzésem. Találtam egy képet Divnáról. Nem én fényképeztem, még soha nem találkoztam vele.
Hát, eléggé fotosoppolt. Az orrát is kisebbre vették, meg minden retuseszközt felhasználtak. Pedig ami szép, az retus nélkül is szép.
A legnagyobb lányom minap megfogalmazta, milyen a nõi zsánerem. A leírás Divnára illik, de nem ez a kép fejezi ki legjobban. Ha keressük, valahol az illír-trák világban van, de lehet, hogy még délebbre, Kréta szigetén. Egyszer valahol az irodámban kitettem egy Divna képet, pedig nem szeretek képeket kitenni. Valaki felkiáltott: ”Jé, ez a feleséged fiatal korában!”
”Nem ez a nõ képen idõsebb, csak jobban retusálták.” -mondtam rá.