Michelangelo a Szixtuszi kápolna mennyezetére még egy Szibillát festett, a lybiait.
Lybia nem egészen azonos a mai Libiával, az akkor Tripolitánia és Cyrenica volt. Lübianak az Egyiptomtól nyugatra elterrülő sivatagot nevezték. Ennek Sziva oázisában volt egy - a görögök szerint Zeusz tiszteletére épült - szentély, ahol papnők szolgáltak. Így a klasszikus Apolló Szibillák közül ki is lóg. Nem is született Erytrában, és nem öregasszonyként kóborolt Dél-Itáliában, hanem egy egyiptomi királylány legkisebb leánya volt. Anyja Lamia (a szó kígyót jelent, ahohy a delphoi phyton sárkánykígyó) Zeusz szeretője volt. Gyermekeit a féltékeny Héra megölte, ezért a legkisebbet mielőtt Héra tudomására jutott volna születése, Zeusz lidérccé változtatta.Így került a lybiai sivatagba, ahol a jósszentély lett az otthona. Nagy Sándor látogatása után lett igazán híres.
Jóslatai Jeremiás prófétáéira hasonlítanak, ezért került a keresztény iratok másodlagosan hiteles könyvei közé. Az is lehet, hogy keresztény vonatkozású részleteit később költötték, a középkorban. Ez a veszély az összes Szibillára leselkedik, mert egyetlen eredeti írás nem maradt tőlük. Ami van, mind a középkori szerzetesek buzgó másoló munkájának, de az is lehet hogy fantáziájának terméke.